Debreceni nagyerdei terepfutó sorozat - Oxigén Kupa - Masterssport

MASTERSSPORT

35 SPORTÁG EGYHELYEN
MASTERSSPORT
wake up joney
33 SPORTÁG EGYHELYEN
masterssport.hu
MASTERSSPORT
35 SPORTÁG EGYHELYEN
Tartalomhoz ugrás
egyeni_sportok > egyeni_atlétika
Debreceni nagyerdei terepfutó sorozat:
Oxigén Kupa
 
Nem vagyok én igazi súlyemelő… Azok ugyanis arról ismerszenek meg, hogy ezt vallják: inkább éhezünk, semmint futunk. Én meg inkább futok, mint éhezem, s ezzel tartom magam a súlycsoportomon belül. Így történt, hogy 10 kilométert futottam a debreceni Nagyerdei Oxigén Téli Kupán. Az elnevezésből a télit lassan bízvást el lehetne hagyni, hiszen az októberi első és a novemberi második fordulója 22 fokos melegben zajlott le. Aki már futott 10 kilométert ilyen időben, ezt rekkenő hőségnek titulálja. Ennek ellenére a férfiaknál 132-en, nőknél 56 an futották le a távot, 5 km-en pedig 180 és 112 volt a célba érkező futók száma. S akkor még nem beszéltünk a legfiatalabbakról, akik rövidebb távokon indultak. Summa summárum összesen csaknem 600 induló volt a november 4-i Oxigén Kupán.

 
Nagy részük szenior, más szóval masters sportoló volt, hiszen a 40 éven felülieknek már ez a titulus jár. (Kis kitérő: A szeniorok futása több okból is érdekes. Addig hagyján, hogy a negyvenesek között akad, aki 3 perces ezreket fut sorozatban. Ezek többféle iramot mehetnek: 3-4-5-6 perces ezer méterekkel. Ha az mondja az edzésterv, hogy 10 km könnyen, akkor 60 percet fut, ha azt, hogy közepes iramban, 50-et, ha azt, hogy erősben 40. Később ez 4-5-6-ra, majd 5-6-ra csökken. Tehát a mezőny fele csak ezek között választhat versenyen, s az edzéseken, hiszen a 7 perces kilométer már vészesen közel van egy erőltetett gyalogmenethez. Azaz, 60-70 éven felül majdnem minden edzés erős iramban történik. Ezzel mindenki szembesül, aki megéri ezt a kort. Márpedig, aki sokat fut, megéri.)
 
A tömeghez (188 ember!) képest szűk az erdei út. Legalább 25 méteres hosszan álldogálunk a rajthelyen. S itt is az van, ami a városban a piros lámpánál: nem egyszerre indul el a tömeg a rajtjel után, hanem – tisztelet a kivételnek – egymás után. A torlódást az is fokozza, hogy aki lassabban indul, a hátul lévő gyorsabbaknak ki kell kerülniük. Tavaly kísérlet történt a várható befutási idő szerinti felállásra – mint pl. a New-Yorki maratonon – de ezt vagy betartják a futók vagy nem. Igaz, még nem láttam olyat, hogy valakit a rajt utáni tömegben (véletlenül persze) elgáncsoltak vagy ellöktek volna.

 
Aztán később széthúzódik a tömeg, a már említett iramkülönbség megteszi a hatását. Vegyesek a futók. Vannak, akik beszélgetnek az első körben, vannak, akik csak köszönnek az ismerősöknek, akik mellett elhaladnak, s vannak, akik szótlanul futnak, így is elég nekik a lihegés, nem pazarolják megszólalásra a drága oxigént.

 
Az első kör végén már mindenki úgy haladhat, hogy mögötte meg előtte vannak, de mellette nincsenek futók. Utóbbiak közül többféle figyelhető meg. Van, aki szinte teljesen, másodpercre azonos 2,5 km-es köröket fut, van, aki nagy lendülettel bekezd, aztán mindegyik körében egy teljes perccel lesz rosszabb az ideje, mint az előző köré volt. S akadnak, akik óvatosan kezdenek, majd fokozatosan mernek gyorsabban is futni. Így alakul ki a futókban az önismeret, aminek a segítségével a legjobban tudják beosztani idejüket.

 
A második körben a futók kígyója saját farkába harap: a 3 perces ezrekkel haladó legjobbak utolérik, lekörözik a leglassabbakat. Ezt a harmadik körben a 4 percesek is megteszik, az ember szívesen utánuk eredne, de ez csak hiú ábránd marad. Túl nagy a sebességkülönbség.
 
Nem említettem, hogy e verseny 5 és 10 km-es távjain is együtt indulnak a fiúk és lányok, férfiak és nők, öregek és fiatalok. A futás közbeni szemlélődés érdekes eredményeket hoz. Na, ennél a dundinál biztos, hogy gyorsabban futok! – gondolja az ember a rajt előtti várakozásnál. Aztán a kis duci úgy megy el mellette, mint a golyó.  Na, ezt az öreget csak megelőzöm! – gondolja egy másik – aztán egy lejtőn úgy elmegy mellőle, hogy ez eszébe sem jut többé.

 
A negyedik körben aztán megnyugszik a mezőny, mindenki tartja azt a pozíciót, amit megszerzett magának. Azért egy-két kivétel akad, a magát túl- és alulértékelők között. A krónikás az egyenletes futók közül való, így megelőzi a lassulókat, s lemarad a gyorsulók között. A célba érkezők változatos arcokat vágnak: mosolyognak, integetnek, vagy megőrzik az erőkifejtés táv közbeni komolyságát. Egy közös bennük: a megkönnyebbülés. Hogy ki hányadik, az majd kiderül a verseny utáni napon közzétett eredménylistákból. A mastersek legöregebbjei nem is a helyezését latolgatja, hanem az időeredményét, s azt sem a többiekéhez, hanem a tavalyi sajátjához méri. S azt számolja, hány futó van még mögötte az eredménylistán.
 
Gőz József Miklós
 
(Képünkön a szerző. Fotó: Nagy András)  

Gőz József Miklós   Az 5km-es mezőny egy része











MASTERSSPORT.HU
wake up jonny
chiefs
Vissza a tartalomhoz